{"id":388,"date":"2019-01-02T08:17:26","date_gmt":"2019-01-02T08:17:26","guid":{"rendered":"http:\/\/localhost\/baranyafolk\/?p=388"},"modified":"2019-01-07T20:50:10","modified_gmt":"2019-01-07T20:50:10","slug":"uzenet-a-multbol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/baranyafolk.hu\/?p=388","title":{"rendered":"\u00dczenet a m\u00faltb\u00f3l"},"content":{"rendered":"

PTE BTK Nevel\u00e9studom\u00e1nyi Int\u00e9zet Oktat\u00e1s-\u00e9s Nevel\u00e9selm\u00e9leti Tansz\u00e9k<\/span><\/em>
\nK\u00f6zoktat\u00e1si vezet\u0151 \u00e9s pedag\u00f3gus-szakvizsga szakir\u00e1ny\u00fa tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9si szak<\/span><\/em>
\nInnov\u00e1ci\u00f3 az Int\u00e9zm\u00e9nyben (BTK-KOZP1001)<\/span><\/em>
\nDr. Husz\u00e1r Zsuzsanna<\/span><\/em><\/p>\n

\u00dczenet a m\u00faltb\u00f3l<\/strong><\/p>\n

Az innov\u00e1ci\u00f3, a kultur\u00e1lis antropol\u00f3gia \u00e9s a funkcion\u00e1lis kompetencia tal\u00e1lkoz\u00e1sa egy 21. sz\u00e1zadi iskol\u00e1ban.<\/strong><\/p>\n

A jelent\u0151sen korl\u00e1toz\u00f3, keretek k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtott rendszerek mind az int\u00e9zm\u00e9nyszervez\u00e9s (klasszikus \u201eal\u00e1rendel\u0151\u201d modell[1]<\/a><\/sup>), mind a tartalmi megjelen\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l (tantervek \u00e9s alkalmazott pedag\u00f3giai m\u00f3dszerek) teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a k\u00f6zponti elv\u00e1r\u00e1sokat k\u00f6vett\u00e9k, ez\u00e9rt egy teljesen \u00e1ltal\u00e1nos, \u201emegfeleltet\u0151\u201d strukt\u00far\u00e1ba illeszkedtek, melyben a n\u00e9pt\u00e1ncoktat\u00e1st \u00e9ppen a l\u00e9nyeg\u00e9t\u0151l fosztott\u00e1k meg. Ez a konfliktushelyzet vezetett el a folyamatos \u00fatkeres\u00e9shez<\/em>, melynek rem\u00e9lhet\u0151leg v\u00e9gs\u0151 \u00e1llom\u00e1sa lesz az az \u201eOskola\u201d<\/em><\/strong>, melyr\u0151l az innov\u00e1ci\u00f3 kapcs\u00e1n \u2013 a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl \u2013 igyekszem besz\u00e1molni.<\/p>\n

Bevezet\u00e9s<\/strong><\/p>\n

2004-ben az – akkor m\u00e9g m\u0171k\u00f6d\u0151 – p\u00e9csi sz\u00e9khely\u0171 Kolinda Alapfok\u00fa M\u0171v\u00e9szeti Iskola, \u00e9s a sikl\u00f3si Batthy\u00e1ny K\u00e1zm\u00e9r \u00c1ltal\u00e1nos \u00e9s Alapfok\u00fa M\u0171v\u00e9szeti Iskola felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re kezdtem a k\u00f6zoktat\u00e1si rendszerben tan\u00edtani. A k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9sben v\u00e9gzett oktat\u00e1ssal, csoportszervez\u00e9ssel szerzett \u00e9vtizedes ismereteim, tapasztalataim \u00e9s a k\u00f6zoktat\u00e1s sz\u00ednter\u00e9b\u0151l akkor frissen el\u00e9m t\u00e1rul\u00f3 rendszer olyan \u00e1ltal\u00e1nos szerepkonfliktust eredm\u00e9nyezett, mely alapjaiban megk\u00e9rd\u0151jelezte sz\u00e1momra a t\u00e1ncpedag\u00f3gia (m\u0171v\u00e9szetoktat\u00e1s \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban az oktat\u00e1s) l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. Annak ellen\u00e9re, hogy a p\u00e9csi iskola alap\u00edtv\u00e1nyi, a sikl\u00f3si \u00f6nkorm\u00e1nyzati fenntart\u00e1s\u00fa volt, a t\u00fcnetek mindkett\u0151 vonatkoz\u00e1s\u00e1ban azonosak voltak.<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1imban saj\u00e1t tapasztalataimat \u00e9s az iskolaalap\u00edt\u00e1si tervemet igyekszek \u00f6sszekapcsolni a t\u00e9m\u00e1hoz bevonhat\u00f3 irodalommal. Megnyilv\u00e1nul\u00e1saim nem tekinthet\u0151k felt\u00e9tlen\u00fcl \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9ny\u0171nek, mivel civilszervezeti tev\u00e9kenys\u00e9gemhez (sikl\u00f3si Pelik\u00e1n Kultur\u00e1lis- \u00e9s T\u00e1ncegyes\u00fclethez, a p\u00e9csi Misina Kultur\u00e1lis- \u00e9s T\u00e1ncegyes\u00fclethez, a fenntart\u00e1saikban l\u00e9v\u0151 k\u00e9t t\u00e1ncegy\u00fctteshez), illetve a k\u00f6zoktat\u00e1s sz\u00ednterein (a p\u00e9csi Kolinda AMI, a sikl\u00f3si Batthy\u00e1ny K\u00e1zm\u00e9r AMI, a Koz\u00e1rmislenyi AMI, \u00e9s a p\u00e9csi Berze Nagy J\u00e1nos AMI) szerzett laikus[2]<\/a><\/sup> tapasztalataim \u00f6sszess\u00e9gei.<\/p>\n

K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9s vs. k\u00f6zoktat\u00e1s<\/strong><\/p>\n

A t\u00e1rsadalmi \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 gazdas\u00e1gi rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s haz\u00e1nkban elt\u00e9r\u0151 id\u0151ben \u00e9s elt\u00e9r\u0151 \u00fctemben jelentkezett a k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9sben \u00e9s a k\u00f6zoktat\u00e1sban. A n\u00e9pt\u00e1ncoktat\u00e1s tekintet\u00e9ben a v\u00e1ltoz\u00e1sok szinte azonnal \u00e9rezhet\u0151ek voltak. A t\u00e1ncegy\u00fcttesek kiker\u00fcltek az \u00f6nfenntart\u00f3v\u00e1 v\u00e1l\u00f3 M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1zak, \u00d6nkorm\u00e1nyzatok keret\u00e9b\u0151l, vagyis teljesen megsz\u0171nt a k\u00f6zponti t\u00e1mogat\u00e1suk. A piaci szeml\u00e9let azonnal az \u00f6ntev\u00e9keny csoportok nyak\u00e1ba szakadt, ez\u00e9rt civil szervezetek alakultak, melyek a h\u00e1rmas-n\u00e9gyes pill\u00e9r ment\u00e9n igyekeztek megoldani fennmarad\u00e1sukat. \u00cdgy jelent\u0151ss\u00e9 v\u00e1ltak az egyes\u00fcleti tagd\u00edjakb\u00f3l, a p\u00e1ly\u00e1zati forr\u00e1sokb\u00f3l, rendszeres \u00e9s alkalmi t\u00e1mogat\u00e1sokb\u00f3l, valamint a v\u00e1llalkoz\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9gekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 bev\u00e9telek. Az \u00f6ntev\u00e9keny m\u0171vel\u0151d\u00e9si form\u00e1ban val\u00f3 reszt\u00e9vel ez\u00e1ltal fizet\u0151ss\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s minden tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt d\u00edjat is szedett. A fenntart\u00e1s\u00e1ra l\u00e9trej\u00f6tt szervezet form\u00e1lisan hierarchikus volt, a m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e1gazat azonban ezt nem viselte el, ez\u00e9rt a test\u00fcletekben (alap\u00edtv\u00e1nyi kurat\u00f3rium, egyes\u00fcleti eln\u00f6ks\u00e9g) egyenrang\u00fa, egym\u00e1sra utalt inform\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s v\u00e1lt a domin\u00e1nss\u00e1. Ez a t\u00e1ncoktat\u00e1sban a pr\u00f3bateremig \u00e9reztette hat\u00e1s\u00e1t: a m\u0171v\u00e9szeti vezet\u00e9s r\u00f6vid- \u00e9s hossz\u00fat\u00e1v\u00fa m\u0171v\u00e9szeti terveket dolgozott ki, \u00e9s minden pedag\u00f3giai, nevel\u00e9si m\u00f3dszer\u00e9t a csoportfenntart\u00e1snak rendelte al\u00e1. Az ellen\u0151rz\u00e9s, \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s rendszer\u00e9ben az \u00e9ves besz\u00e1mol\u00f3k adtak lehet\u0151s\u00e9get a c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban. Ez a k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si m\u0171hely kett\u0151s<\/em> kultur\u00e1lis szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be: k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151, m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9ggel nevel\u0151, \u00e9s kult\u00fara\u00e1pol\u00f3 eszk\u00f6zk\u00e9nt<\/em> aposztrof\u00e1lta n\u00e9pt\u00e1ncoktat\u00e1st, melynek a m\u0171v\u00e9szeti tervekben megfogalmazott, \u00e9s bev\u00e9telszerz\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gk\u00e9nt meghat\u00e1rozott c\u00e9lja<\/em> a sz\u00ednpadi produkci\u00f3 l\u00e9trehoz\u00e1sa volt.<\/p>\n

A n\u00e9pt\u00e1nc k\u00f6zoktat\u00e1sba emel\u00e9se, \u00e9s az azt t\u00e1mogat\u00f3 jogszab\u00e1lyi \u00e9s tartalmi h\u00e1tt\u00e9r[3]<\/a><\/sup> v\u00e9lem\u00e9nyem szerint konzerv\u00e1lta a m\u00e1r kor\u00e1bban is jelen l\u00e9v\u0151 probl\u00e9m\u00e1kat. A piaci szeml\u00e9let az alap\u00edtv\u00e1nyi iskol\u00e1ban ugyan m\u00e1r a kezdetekt\u0151l jelen volt (a normat\u00edv finansz\u00edroz\u00e1s, p\u00e1ly\u00e1zati bev\u00e9telek, tand\u00edjak \u00e9s t\u00e9r\u00edt\u00e9si d\u00edjak, t\u00e1mogat\u00e1sok), de meg is rekedt a financi\u00e1lis elv\u00e1r\u00e1sok szintj\u00e9n, azaz a fennmarad\u00e1s k\u00fczdelme elnyomta az innovat\u00edv szeml\u00e9letet is. Ennek egyik saj\u00e1tos megnyilv\u00e1nul\u00e1sa amikor nem a programhoz keresnek p\u00e1ly\u00e1zatot, hanem a p\u00e1ly\u00e1zathoz ut\u00f3lag \u00e9p\u00edtenek programot.<\/p>\n

A sikl\u00f3si int\u00e9zm\u00e9nyben a m\u0171v\u00e9szeti iskola egy \u00e9p\u00fcletben volt (van) az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1val. Tan\u00f3r\u00e1i s\u00e1vokban ker\u00fcltek elhelyez\u00e9sre az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai \u00f3rarendben, vagyis valamennyi k\u00e9pviselt m\u0171v\u00e9szeti \u00e1g egy \u00f3rapoz\u00edci\u00f3ban van, ekkor sz\u00e9lednek sz\u00e9t a gyermekek az \u00e1ltaluk v\u00e1lasztott k\u00e9pz\u00e9sre. Ez a megold\u00e1s jelent\u0151s int\u00e9zm\u00e9nyi egym\u00e1srautalts\u00e1got, \u00e9s konfliktusforr\u00e1st eredm\u00e9nyez, melynek hat\u00e1s\u00e1ra nagyon megnehez\u00fcltek, vagy teljesen ellehetetlen\u00fcltek az olyan innovat\u00edv elk\u00e9pzel\u00e9sek, melyek a tanul\u00e1si k\u00f6rnyezet szabad kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t (teremb\u0151v\u00edt\u00e9s, fel\u00faj\u00edt\u00e1s) szolg\u00e1ln\u00e1k. A k\u00f6zels\u00e9g ellen\u00e9re nem \u00e9p\u00fcltek ki azok a csatorn\u00e1k, melyek lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k volna a m\u0171v\u00e9szetoktat\u00e1s integr\u00e1l\u00e1s\u00e1t az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai nevel\u00e9sbe, annak ellen\u00e9re sem, hogy az \u00e1ltal\u00e1nos iskola alap\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l fogva jelenl\u00e9v\u0151 Zsolnay-program (\u00c9KP) erre nyilv\u00e1nval\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajtott. A m\u0171v\u00e9szetoktat\u00e1s (\u00e9s ezen bel\u00fcl a n\u00e9pt\u00e1nc) kapcsol\u00f3d\u00e1si pontok hi\u00e1ny\u00e1ban \u00f6nc\u00e9l\u00fav\u00e1 v\u00e1lik. Ily m\u00f3don a k\u00f6zoktat\u00e1s keret\u00e9n bel\u00fcl c\u00e9lk\u00e9nt<\/em> aposztrof\u00e1lja a tev\u00e9kenys\u00e9get, melyben a m\u0171sorszolg\u00e1ltat\u00e1s, a sz\u00ednpadi produkci\u00f3 l\u00e9trehoz\u00e1sa a domin\u00e1ns elv\u00e1r\u00e1s.<\/p>\n

K\u00eds\u00e9rletek<\/strong><\/p>\n

Az \u00f6nkorm\u00e1nyzati, majd KLIK fenntart\u00e1s\u00fa int\u00e9zm\u00e9nyeben a piaci szeml\u00e9let nagyon lassan nyert teret. Ennek a szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1snak a k\u00f6zvetett megnyilv\u00e1nul\u00e1sai a tud\u00e1skoncepci\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1hoz (Csap\u00f3 2002) is igazod\u00f3 kompetencia alap\u00fa nevel\u00e9s lett volna. A Csap\u00f3 \u00e1ltal felvetett er\u0151vonal ment\u00e9n l\u00e1that\u00f3 utat- term\u00e9szetes k\u00f6rnyezetben \u00e9letszer\u0171 tapasztalatokra nevel\u00e9s – azonban a m\u0171v\u00e9szeti iskola nem k\u00f6vette, mert szerinte a m\u0171v\u00e9szetre nevel\u00e9s m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban lefedi a kompetencia tartalmi megfelel\u0151it, \u00edgy nem keresett kapcsol\u00f3d\u00e1si pontokat az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai oktat\u00e1s feladataihoz, t\u00e1rgyaihoz (matematika, olvas\u00e1s, \u00edr\u00e1s stb.) pedig sz\u00e1mtalan ponton seg\u00edthett\u00e9k volna egym\u00e1st. A szerz\u0151 \u00e1ltal kiemelt konstruktivista pedag\u00f3giai szeml\u00e9let (mint oktat\u00e1si keretelm\u00e9let) hi\u00e1nya miatt a k\u00f6zoktat\u00e1sban is folyamatosan diszharm\u00f3ni\u00e1ban van a c\u00e9l-eszk\u00f6z meghat\u00e1roz\u00e1sa a val\u00f3s\u00e1ggal.<\/p>\n

A m\u00e1r eml\u00edtett kompetencia alap\u00fa nevel\u00e9s k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u0151 \u201ek\u00f6zmenedzsment\u201d (Chrapp\u00e1n 2011) azonban ilyen koncentr\u00e1lt form\u00e1ban v\u00e9lem\u00e9nyem szerint nem lelhet\u0151 fel, legal\u00e1bbis test\u00fcleti szinten nem, legfeljebb egy-egy elhivatott vezet\u0151ben \u00f6tv\u00f6z\u0151dnek ezek a c\u00e9lorient\u00e1lt attit\u0171d\u00f6k.<\/p>\n

A sz\u00e1momra a m\u0171v\u00e9szetoktat\u00e1s n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l kiemelhet\u0151 szerepzavar ebben a kontextusban (c\u00e9l, avagy eszk\u00f6z) paradigmav\u00e1lt\u00e1sra \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt. \u201eKiugr\u00e1si k\u00eds\u00e9rleteim\u201d azonban a rendszerb\u0151l fakad\u00f3 tehetetlens\u00e9g miatt nem kaptak el\u00e9g teret a folyamatos megval\u00f3s\u00edt\u00e1sra. Ilyen paradigmav\u00e1lt\u00e1snak tekinthet\u0151 az \u00e1ltalam kidolgozott \u00e9s gyakorlatban is kipr\u00f3b\u00e1lt m\u00f3dszer, mely szerint komplex \u00e9s indirekt m\u00f3don tan\u00edthat\u00f3 – gyermekj\u00e1t\u00e9k k\u00f6zben \u2013 a mozg\u00e1sform\u00e1k elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa, a t\u00e1nc, a szab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9s, a jelrendszerek felismer\u00e9se \u00e9s alkot\u00f3 reproduk\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Mindezzel a mozg\u00e1skognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gstrukt\u00fara is er\u0151s\u00f6dik (Balogh 2013). \u00c1ltal\u00e1nos\u00edtva, a mozg\u00e1shoz, j\u00e1t\u00e9khoz k\u00f6t\u0151d\u0151 pedag\u00f3giai gyakorlat v\u00e9lem\u00e9nyem szerint bizonyos sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re funkcion\u00e1lisan alkalmazhat\u00f3 m\u00f3dszer, melyben innovat\u00edvnak tekinthet\u0151 maga a folyamat is<\/em>, hiszen konstrukt\u00edv m\u00f3don hozz\u00e1j\u00e1rul a tanul\u00e1si folyamatok szervez\u0151d\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

M\u00e1s szeml\u00e9letben a kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9l, az eszk\u00f6z, a m\u00f3dszer, a szem\u00e9lyi felt\u00e9telek m\u00e9rhet\u0151 \u00e1trendez\u00e9s\u00e9vel l\u00e9trej\u00f6v\u0151 m\u00e1sfajta rendszer (min\u0151s\u00e9gi v\u00e1ltoz\u00e1s) tekinthet\u0151 csak innovat\u00edvnak (K\u0151r\u00f6sn\u00e9 2000). N\u00e9zete szerint az innov\u00e1ci\u00f3 akkor eredm\u00e9nyes, ha az ismeretek, k\u00e9pess\u00e9gek, bels\u0151 \u00e9rt\u00e9kek szervez\u0151d\u00e9se k\u00f6nnyebben, gyorsabban, m\u00e9lyrehat\u00f3bban t\u00f6rt\u00e9nik meg, \u00e9s hat\u00e1sa tart\u00f3s. A felsorol\u00e1s j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi a fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalom elv\u00e1r\u00e1sait, melyet rendszerszinten egy \u00fajonnan l\u00e9trej\u00f6v\u0151 kis iskola nyilv\u00e1n nem tud majd megv\u00e1ltoztatni, csak egy paradigmav\u00e1lt\u00e1s magj\u00e1t j\u00f3 rem\u00e9nnyel el\u00fcltetni.<\/p>\n

Az innov\u00e1ci\u00f3<\/strong><\/p>\n

A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, a k\u00f6rnyezet sz\u00e1m\u00e1ra az iskola alap\u00edt\u00e1sa t\u00e1rsadalmi szinten megnyilv\u00e1nul\u00f3 innov\u00e1ci\u00f3. A k\u00f6zfeladatokban alkalmazott piaci m\u00f3dszerek megk\u00f6vetelik, hogy a hivatali enged\u00e9lyek elind\u00edt\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151en felm\u00e9rj\u00fck a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ig\u00e9nyeit egy \u00faj k\u00f6zoktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9re, arra, hogy az \u00e1ltalunk felk\u00edn\u00e1lt koncepci\u00f3kat, m\u00f3dszertani megold\u00e1sokat elfogadj\u00e1k-e, illetve tal\u00e1lunk-e kapcsol\u00f3d\u00e1si pontot a k\u00f6rnyezetben l\u00e9v\u0151 lehets\u00e9ges t\u00e1mogat\u00f3k, esetleges beruh\u00e1z\u00f3k fel\u00e9.<\/p>\n

A k\u00f6rnyezeti tanulm\u00e1nyban megk\u00e9rdezett potenci\u00e1lis fogyaszt\u00f3k<\/em> (sz\u00fcl\u0151k) a k\u00f6z\u00f6s nevel\u00e9si feladatokon t\u00fal az int\u00e9zm\u00e9nyi ellen\u0151rz\u00e9si, \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si rendszerben fokozottabb szerepet<\/em> kapnak. Organikusabb jellege ellen\u00e9re nagy hangs\u00falyt kell fektetn\u00fcnk a tan\u00e1rok elsz\u00e1molhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra<\/em> (m\u00e9r\u00e9si \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si rendszerek iskol\u00e1ra szabott kidolgoz\u00e1sa). A vezet\u0151nek forr\u00e1seloszt\u00f3<\/em> szerepe ink\u00e1bb az int\u00e9zm\u00e9nyi c\u00e9lokhoz rendelt er\u0151forr\u00e1sokban nyilv\u00e1nul meg (Chrapp\u00e1n 2011).<\/p>\n

Az iskola koncepci\u00f3j\u00e1nak, hitvall\u00e1s\u00e1nak megfogalmaz\u00e1sa meghat\u00e1rozza azokat a m\u00f3dszertani megold\u00e1sokat, melyek a pedag\u00f3giai munk\u00e1t meghat\u00e1rozz\u00e1k. A t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet \u00e1ltal t\u00e1masztott munkaer\u0151piaci elv\u00e1r\u00e1sok, valamint a korm\u00e1nyzat \u00e1ltal megfogalmazott kimeneti k\u00f6vetelm\u00e9nyek alapj\u00e1n ki kell dolgoznunk egy \u00faj kerettantervet<\/em>. Ez a feladat azonban k\u00f6z\u00f6s egy\u00fctt gondolkod\u00e1st k\u00edv\u00e1n azokt\u00f3l a -t\u00f6bb sz\u0171r\u0151n kereszt\u00fcl – kiv\u00e1lasztott pedag\u00f3gusokt\u00f3l, akik rendelkeznek az iskola m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a tan\u00edt\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s speci\u00e1lis kompetenci\u00e1kkal<\/em>.<\/p>\n

A domin\u00e1nsan a piaci ter\u00fcleten m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9sben a befektetett munkaer\u0151 olyan \u00e9rt\u00e9k, amely m\u00e9rhet\u0151 \u00e9s elsz\u00e1molhat\u00f3, vagyis az egy\u00e9bk\u00e9nt ellenszolg\u00e1ltat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, szabadid\u0151ben v\u00e9gzett m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g a p\u00e1ly\u00e1zat konstrukci\u00f3kban p\u00e9nz\u00fcgyileg is elsz\u00e1molhat\u00f3 \u00f6ner\u0151nek sz\u00e1m\u00edt. A k\u00f6zoktat\u00e1sban a szabadid\u0151b\u0151l \u00faj\u00edt\u00e1sra, m\u00f3dszertani elgondol\u00e1sokra ford\u00edtott tev\u00e9keny id\u0151t nem m\u00e9rik, \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek nincs ellenszolg\u00e1ltat\u00e1sa. Ebben a kontextusban az iskolaalap\u00edt\u00e1s, a kerettanterv elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se<\/em> (\u00e9s majdan folyamatos m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa) az abban r\u00e9sztvev\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra<\/em> (is) egy mennyis\u00e9gi \u00e9s min\u0151s\u00e9gi v\u00e1ltoz\u00e1st hoz\u00f3 befektet\u00e9s, innov\u00e1ci\u00f3<\/em>. Az emberi er\u0151forr\u00e1sok innov\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\n

A l\u00e9trej\u00f6v\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny fokozatos fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t tervezz\u00fck, azaz \u00f3vod\u00e1val \u00e9s els\u0151 oszt\u00e1llyal kezdve \u00e9p\u00fclne ki a rendszer, tekintettel arra, hogy az iskola egyedi arculata \u00e9s m\u00f3dszertana ha nem is megk\u00f6veteli, de mindenk\u00e9ppen sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 teszi az \u201e\u00e9letforma\u201d-gondolkod\u00e1st, amely k\u00f6vetkezetesen igyekszik szak\u00edtani a k\u00e1ros t\u00e1rsadalmi attit\u0171d\u00f6kkel, \u00e9s olyan tanul\u00e1si k\u00f6rnyezetet k\u00edv\u00e1n kialak\u00edtani, amely seg\u00edti konstrukt\u00edv \u00e9letvezet\u00e9s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t<\/em> (B\u00e1bosik 2001)<\/p>\n

A tantest\u00fclet<\/em> kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u2013 az egyedi kiv\u00e1laszt\u00e1si rendszer mellett \u2013 nagyon fontos, hogy a szakmai kompetenci\u00e1k mellett az innov\u00e1ci\u00f3hoz val\u00f3 viszonya<\/em> is t\u00fckr\u00f6zze az iskola szellemis\u00e9g\u00e9t. A kiv\u00e1laszt\u00e1s metodik\u00e1ja \u00e9s a kompetenci\u00e1k k\u00f6vetkezetes \u00e9s pontos meghat\u00e1roz\u00e1sa azt igyekszik biztos\u00edtani, hogy a pedag\u00f3gus motiv\u00e1lva legyen az \u00e1ltala v\u00e1lasztott feladat v\u00e9ghezvitel\u00e9re, nyitott \u00e9s kezdem\u00e9nyez\u0151 legyen. A fluktu\u00e1ci\u00f3 az oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyben \u2013 ahol a gyermek \u00e9rzelmileg is k\u00f6t\u0151dik nevel\u0151j\u00e9hez, tan\u00e1r\u00e1hoz \u2013 s\u00falyos probl\u00e9m\u00e1kat tud okozni. Innov\u00e1ci\u00f3kat, megkezdett metodik\u00e1kat \u00e1ll\u00edt le, \u00e9s tart\u00f3ss\u00e1ga eset\u00e9n k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket porlaszt sz\u00e9t. A pedag\u00f3gus innov\u00e1ci\u00f3hoz val\u00f3 viszonya az oktat\u00e1s folyamat\u00e1ban nem csak a tantest\u00fclet sz\u00e1m\u00e1ra v\u00e1lik nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1, hanem a tanul\u00f3k, \u00e9s a sz\u00fcl\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra is. A tan\u00e1r viselked\u00e9s\u00e9ben visszat\u00fckr\u00f6zi \u00e9s \u00fajratermeli az \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s a viselked\u00e9si mint\u00e1kat, \u00edgy az innov\u00e1ci\u00f3k kezel\u00e9si m\u00f3dja szint\u00e9n minta a tanul\u00f3nak is (Reisz 2000).<\/p>\n

Az innov\u00e1ci\u00f3<\/em> akkor eredm\u00e9nyes, ha \u00f6nk\u00e9ntes, folyamatos, adapt\u00e1lhat\u00f3, rendszerszeml\u00e9letet t\u00fckr\u00f6z, \u00e9s \u00e1thatja az int\u00e9zm\u00e9ny eg\u00e9sz\u00e9t. M\u00e9rhet\u0151, \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151, normat\u00edv kapcsolatrendszerre \u00e9p\u00fcl<\/em>, amely biztos\u00edtja a szervezetek k\u00f6z\u00f6tti harmonikus egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st (Dobos 2002). Mind az oktat\u00e1s, mind az oktat\u00e1sszervez\u00e9s szintj\u00e9n rendk\u00edv\u00fcl fontos a prevent\u00edv gondolkod\u00e1s<\/em> \u00e9s a teljesk\u00f6r\u0171, sz\u00e9les kommunik\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zat<\/em> ki\u00e9p\u00edt\u00e9se a sz\u00fcl\u0151k, a fenntart\u00f3, a pedag\u00f3gusok, int\u00e9zm\u00e9nyvezet\u0151k, valamint a k\u00f6zoktat\u00e1shoz k\u00f6zvetlen\u00fcl kapcsol\u00f3d\u00f3 seg\u00edt\u0151, k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szervezetek k\u00f6z\u00f6tt, nem csak az oktat\u00e1s zavartalans\u00e1ga, szakszer\u0171 menete miatt, hanem ez biztos\u00edtja majd a ma m\u00e9g nem, vagy nehezen m\u0171k\u00f6d\u0151, de az int\u00e9zm\u00e9nyi meg\u00edt\u00e9l\u00e9sben, min\u0151s\u00e9gi munka m\u00e9r\u00e9s\u00e9ben nagyon fontoss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 ut\u00e1nk\u00f6vet\u00e9si rendszer<\/em> kidolgoz\u00e1s\u00e1t (B\u00e9k\u00e9sy 2008).<\/p>\n

Az iskola m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3, \u00e1lland\u00f3, folyamatos, gyakorlatban is megval\u00f3sul\u00f3 pedag\u00f3giai \u00faj\u00edt\u00e1sok l\u00e9trehoz\u00e1sa \u00e9s terjeszt\u00e9se kimondott c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se a szervez\u0151d\u0151 int\u00e9zm\u00e9nynek, amely minden modern eszk\u00f6zt igyekszik megragadni a marketing eszk\u00f6zeivel, hogy digit\u00e1lis tananyagait \u00e9rt\u00e9kes\u00edthesse, \u00e9len j\u00e1rjon a pedag\u00f3gusk\u00e9pz\u00e9sek ter\u00e9n, \u00e9s mint\u00e1v\u00e1 v\u00e1lhasson m\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra is. A tartalmi fejleszt\u00e9sekben nem a mennyis\u00e9gi, hanem a min\u0151s\u00e9gi oktat\u00e1sra<\/em> t\u00f6reksz\u00fcnk. Ehhez folyamatorient\u00e1lt vezet\u00e9s<\/em> sz\u00fcks\u00e9ges, amely k\u00e9pes az innov\u00e1ci\u00f3t optimaliz\u00e1ltan, minden \u00e9rdekelt sz\u00e1m\u00e1ra elfogadhat\u00f3 m\u00f3don kivitelezni. Re\u00e1lis k\u00f6vetelm\u00e9nyeket t\u00e1maszt, figyelembe veszi az \u00e9letkori saj\u00e1toss\u00e1gokat, a terhelhet\u0151s\u00e9get, \u00e9s nem utols\u00f3 sorban a k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konys\u00e1got (Sz\u00e1zdi 1999).<\/p>\n

Oskola: emberl\u00e9ptekkel a hagyom\u00e1ny \u00fatj\u00e1n<\/strong><\/p>\n

Iskol\u00e1nk a tanul\u00e1s term\u00e9szetes, \u00e9letszer\u0171 m\u00f3djait igyekszik int\u00e9zm\u00e9nyi keretek k\u00f6z\u00e9 illeszteni. Ehhez a hazai viszonyok k\u00f6z\u00f6tt \u00e9vezredek alatt l\u00e9trej\u00f6tt, \u00f6nfenntart\u00f3, \u00f6nfejleszt\u0151, hagyom\u00e1nyoz\u00f3 n\u00e9pi kult\u00fara \u2013 ha \u00fagy tetszik n\u00e9phagyom\u00e1ny \u2013 21. sz\u00e1zadban is \u00e9rv\u00e9nyes, vagy \u00e9rv\u00e9nyes\u00edthet\u0151 \u00e9rt\u00e9keit k\u00edv\u00e1njuk felhaszn\u00e1lni. \u00dagy v\u00e9lem, ezek azok a k\u00f6vethet\u0151 \u00e9rt\u00e9kek, amelyek a kreat\u00edv dilemma konfliktusaira is v\u00e1laszt adhatnak (Reisz 2000). A trad\u00edci\u00f3 nem az innovativit\u00e1s hi\u00e1nya, hanem olyan \u00e9rt\u00e9krendszer, amelyre az innov\u00e1ci\u00f3 \u00e9p\u00fcl. A standardiz\u00e1ci\u00f3 az alapvet\u0151 \u00e9rt\u00e9kek szintj\u00e9n az eredetis\u00e9g alapk\u00f6ve lehet. Ezek hozz\u00e1k l\u00e9tre azt a biztos \u00e9rt\u00e9krendszeren nyugv\u00f3 komplexit\u00e1st, amely az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalom soksz\u00edn\u0171, szerte\u00e1gaz\u00f3, kaotikus kultur\u00e1lis rendszer\u00e9ben seg\u00edt magabiztosan eligazodni.<\/p>\n

Alapvet\u0151 hitvall\u00e1sunk, hogy \u201e\u2026 a n\u00e9pi kult\u00far\u00e1k hordozz\u00e1k az emberi alapm\u0171velts\u00e9g alapr\u00e9teg\u00e9t \u2013 azt a minden id\u0151ben felhaszn\u00e1lhat\u00f3, a t\u00fal\u00e9l\u00e9shez n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen tud\u00e1sanyagot \u2013 amivel \u00f6nell\u00e1t\u00f3 m\u00f3don, a term\u00e9szettel \u00f6sszhangban sz\u00fcks\u00e9gleteinket kiel\u00e9g\u00edtj\u00fck \u00e9s harmonikus k\u00f6rnyezetet teremt\u00fcnk \u2026\u201d<\/em> (Tarj\u00e1n 1984: 10). A sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 (n\u00e9prajzi) jelens\u00e9gek funkci\u00f3t t\u00f6ltenek be (Malinowski 1972; Gunda 1945;)<\/p>\n

A funkcionalizmus felfedez\u00e9se a hagyom\u00e1nyoz\u00f3 t\u00e1rsadalmak kultur\u00e1lis jelens\u00e9geinek vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nye. Ebben a szeml\u00e9letm\u00f3dban fokozottan \u00e9rv\u00e9nyes, hogy a n\u00e9pi kult\u00fara nem \u00e1lland\u00f3, v\u00e1ltoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli, konzervat\u00edv \u00e9rt\u00e9kmeg\u0151rz\u0151, hanem a sz\u00fcks\u00e9gletek szerint, a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezettel \u00f6sszhangban \u00e1lland\u00f3an meg\u00fajul\u00f3, az \u00e9rt\u00e9keket \u00fajraalkot\u00f3 rendszer volt.<\/p>\n

Nagy J\u00f3zsef funkcion\u00e1lis kompetencia-rendszere<\/em> mintegy pedag\u00f3giai esszenci\u00e1ja funkcion\u00e1lis n\u00e9prajznak, annak ellen\u00e9re, hogy az \u201eantropol\u00f3gi\u00e1ban elh\u00edres\u00fclt \u00e9s s\u00falyos probl\u00e9m\u00e1kat okoz\u00f3\u201d funkcionalizmussal b\u00e1rmilyen azonoss\u00e1got hat\u00e1rozottan elutas\u00edt (Nagy 2000: 35)<\/p>\n

Z\u00e1r\u00f3 gondolat<\/strong><\/p>\n

Iskol\u00e1nk alap\u00edt\u00e1sa m\u00e9g el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 feladat. A n\u00e9prajztudom\u00e1ny \u00e1ltal felt\u00e1rt funkcion\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kek, a pedag\u00f3gia keretrendszer\u00e9ben, innovat\u00edv strukt\u00far\u00e1ban hat\u00e9konyan seg\u00edtheti az ut\u00e1nunk k\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9keket egy val\u00f3ban \u00e9lhet\u0151 vil\u00e1g megteremt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

Irodalom:<\/strong><\/p>\n

Balogh J\u00e1nos (2013)
\nKi(d)netogr\u00e1fia. A L\u00e1b\u00e1n-kinetogr\u00e1fia sikeres tan\u00edt\u00e1sa \u00e9s alkalmaz\u00e1sa kisgyermekekn\u00e9l. In: Kult\u00fara – \u00e9rt\u00e9k – v\u00e1ltoz\u00e1s a t\u00e1ncm\u0171v\u00e9szetben, a t\u00e1ncpedag\u00f3gi\u00e1ban \u00e9s a t\u00e1nckutat\u00e1sban<\/em>. Magyar T\u00e1ncm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola, Budapest, 13-23.<\/p>\n

B\u00e1bosik Istv\u00e1n (2001)
\nA nevel\u00e9s elm\u00e9lete \u00e9s gyakorlata<\/em>. Nemzeti Tank\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest<\/p>\n

B\u00e9k\u00e9sy K\u00e1lm\u00e1n (2008)
\nInnov\u00e1ci\u00f3 \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyvezet\u00e9s. In: \u00daj Pedag\u00f3giai Szemle<\/em>,58. \u00e9vf. 11. sz.<\/p>\n

Chrapp\u00e1n Magdolna (2011)
\nKompetencia a k\u00f6zoktat\u00e1sban. In: Educatio<\/em>, 2011\/4, 550-560
\nhttp:\/\/folyoiratok.ofi.hu\/sites\/default\/files\/article_attachments\/2011-04_tan8.pdf<\/p>\n

Csap\u00f3 Ben\u0151 (2002)
\nA tud\u00e1skoncepci\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sa: nemzetk\u00f6zi tendenci\u00e1k \u00e9s hazai helyzet. In: \u00daj Pedag\u00f3giai Szemle<\/em>, 52.\u00e9vf. 2. sz. 38-45.<\/p>\n

Dobos Krisztina (2002)
\nAz innov\u00e1ci\u00f3. In: \u00daj Pedag\u00f3giai Szemle<\/em>.52.\u00e9vf. 9.sz. 38-48.<\/p>\n

Gunda B\u00e9la (1945)
\nA funkcionalizmus k\u00e9rd\u00e9se a n\u00e9prajzban. In: Erd\u00e9lyi M\u00fazeum<\/em>, 50. k\u00f6t. 3-4. f\u00fcz. 180-194.
\nhttp:\/\/epa.oszk.hu\/00900\/00979\/00414\/pdf\/EM-1945_50_03-04epa_180-194.pdf<\/p>\n

Malinowski, Bronislaw (1972)
\nBaloma. Gondolat Kiad\u00f3, Budapest<\/p>\n

Nagy J\u00f3zsef (2000)
\nXXI. sz\u00e1zad \u00e9s nevel\u00e9s. Osiris Kiad\u00f3, Budapest<\/p>\n

Reisz Ter\u00e9zia (2000)
\n\u00daj\u00edt\u00f3 pedag\u00f3gusok \u00e9s pedag\u00f3giai innov\u00e1ci\u00f3. In: Iskolakult\u00fara,<\/em> 10. \u00e9vf. 3.sz. 3-14.<\/p>\n

Sz\u00e1zdi Antal (1999)
\nSzakmai fejleszt\u00e9s az iskol\u00e1ban. In: \u00daj Pedag\u00f3giai Szemle<\/em>.49.\u00e9vf. 6.sz. 68-80.<\/p>\n

Tarj\u00e1n G\u00e1bor (1984)
\nMindennapi hagyom\u00e1ny. Mez\u0151gazdas\u00e1gi Kiad\u00f3, Budapest<\/p>\n

    \n
  1. Vagyis hierarchikusan fel\u00e9p\u00edtett szervezet, mely a domin\u00e1ns viszonyokat hangs\u00falyozza \u2191<\/a><\/li>\n
  2. Nincs m\u00f6g\u00f6tte klasszikus \u00e9rtelemben vett, tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 felm\u00e9r\u00e9s, statisztikai adatokra \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00f6sszegz\u00e9s \u2191<\/a><\/li>\n
  3. Legut\u00f3bbiak: A M\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9s K\u00f6zoktat\u00e1si Miniszt\u00e9rium 3\/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete az alapfok\u00fa m\u0171v\u00e9szetoktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6zponti tantervi szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra, illetve a 110\/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv<\/strong> kiad\u00e1s\u00e1r\u00f3l, bevezet\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l<\/a> (NAT) \u2191<\/a><\/li>\n<\/ol>\n

    \u00a0<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Az innov\u00e1ci\u00f3, a kultur\u00e1lis antropol\u00f3gia \u00e9s a funkcion\u00e1lis kompetencia tal\u00e1lkoz\u00e1sa egy 21. sz\u00e1zadi iskol\u00e1ban.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":530,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-388","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-blog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/baranyafolk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/388","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/baranyafolk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/baranyafolk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/baranyafolk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/baranyafolk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=388"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/baranyafolk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/388\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":533,"href":"https:\/\/baranyafolk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/388\/revisions\/533"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/baranyafolk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/530"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/baranyafolk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=388"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/baranyafolk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=388"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/baranyafolk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=388"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}